Ismerjék meg a Várost

Ország: Szerbia Koordináták: földrajzi szélesség 46°05', földrajzi hosszúság 19°39' Lakosok száma (2012-ben): 140.538 Pénznem: dínár 1 RSD Az ország és a város hívószáma: +381 (0) 24 A város történelme Írásos forrásokban Szabadkát először 1391-ben említik Zabadka néven. A város azóta többször is változtatott nevet, amelyek közül a legismertebbek: Szent-Mária, Maria Theresiopolis, Marija Theresienstadt, Szabadka és Subotica. A település csupán a 13. század közepén, a tatárjárást követően kezdett kialakulni, amikor is az életben maradt helyi lakosság egy stratégiailag jól védhető, vizekkel övezett magaslaton erődítést hozott létre, hogy sikeresen védekezhessen a támadóktól. Ezen a ponton található ma a Ferences templom. Szabadka sokáig két nagyhatalom, a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom határán helyezkedett el. Igazi fejlődésnek csak azt követően indult, amikor elveszítette katonai jelentőségét. 1779-ben szabad királyi városi rangot kapott. A státusszal járó privilégiumok és a nagyobb fokú autonómia vonzóvá tették a települést a kereskedők, iparosok és földművesek számára, akik szép számmal érkeznek a környékről és Közép-Európából. A 19. század második felében, a vasút megépítését követően (1869), nagy lendületet vesz a mezőgazdasági terményekkel és állattenyésztési termékekkel való kereskedelem. A 19. század végén beinduló iparosodással Szabadka egy modern, közép-európai nagyvárossá fejlődött. Az I. világháborút követően, az 1920-as trianoni békeegyezmény értelmében a Vajdaságot (s vele együtt Szabadkát) a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták, így Szabadka 1927-től az újonnan létrejött Jugoszláv Királyság részét képezte. A város neve azóta nem, az ország neve viszont többször, pontosan ötször változott. A II.világháború alatt Szabadka is szörnyű napokat élt át Európa többi városához hasonlóan. A háborút az ország újjáépítése, majd az ipari fellendülés követte, aminek a zavaros 90-es évek vetettek véget.